Üzletszabályzat

ÜZLETSZABÁLYZAT

CLAIR-TECH Koncessziós Vízgazdálkodási Kft.

Hatályba lépés:2013…………………………….

Székhely: 3533 Miskolc, Mester u. 31.

Adószám: 13073800-2-05

Cégjegyzékszám:05-09-010516

Telephely:3526. Miskolc, Repülőtéri út 4.

Tel:46/505 033

Fax:46/505 032

e-mail: clair-tech@mailbox.hu

Ügyfélfogadási iroda: 3658 Borsodbóta, Széchenyi u. 42.

Tel: 48/538 210

Fax:48/538 209

e-mail: clair-tech@mailbox.hu

Fő tevékenység:  szennyvíz gyűjtése, kezelése.

Általános szerződési feltételek(Közüzemi szolgáltatási szerződés 1. sz. melléklete)

1. 1. A Szolgáltató kötelezettségei

1.1.     A Szolgáltató vállalja az ingatlan szennyvízelvezetését a mindenkori hatályos műszaki előírásokban és jogszabályokban, valamint a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített módon, illetve feltételek  mellett, díjfizetés ellenében.

1.2.     A Szolgáltatónak a szolgáltatásért való felelőssége a szolgáltatási pontig áll fenn. A szolgáltatási pontot a rendelet 2.§. 28. pontja határozza meg. Szennyvízelvezetés szolgáltatási pont: a szennyvíz bekötővezetékének a Fogyasztó felőli végpontja, telekhatáron belüli tisztító akna vagy tisztító nyílás.

2.     A közüzemi díj számlázása, díjfizetés

2.1.  A Szolgáltató a fogyasztó felé az igénybe vett szolgáltatás díját számlázhatja

-     a bekötési vízmérő adatai alapján, (kitöltendő a közüzemi szolgáltatói szerződés 2.1.,  2.1.1., és a 2.1.2. pontjai)

-     amennyiben nincs felszerelt vízmérő, lakók száma alapján számított vízmennyiség után (80 liter/fő/nap).( 47/1999 (XII.28.) KHVM.rendelet). (kitöltendő a közüzemi szolgáltatói szerződés. 2.2., és 2.2.1. pontjai)

2.2    A Szolgáltatató az ivóvíz szolgáltató adatai alapján a közüzemi díjat illetve a kibocsátott vízterhelési díjat 2 havonta számlázza, saját maga, vagy megbízottja útján a helyi önkormányzat szennyvízdíj rendeletében foglalt árak szerint.

2.3.  A fogyasztó vállalja, hogy a szolgáltatás díját a számlában feltüntetett határidőig és a Közüzemi Szolgáltatási Szerződés 3.pontjában meghatározott módon megfizeti. A fogyasztó részére legalább 10naptári napot kell biztosítani a számla egyenlítésére.

2.4.   A fogyasztó a Rendelet értelmében a számla kézhezvételétől számított 15naptári napon belül kifogással  élhet a szolgáltatónál, amelynek azonban a számla kiegyenlítésére vonatkozóan kötelezettségére nincs halasztó hatálya.

3.   A közüzemi díj késedelmes fizetésének, illetve meg nem fizetésének jogkövetkezményei

3.3    A közüzemi díj késedelmes megfizetése esetén a Fogyasztó a Ptk. 301.§. (1) szerint  késedelmi kamatot   köteles fizetni a Szolgáltató részére

3.4.  Ha a Fogyasztó a díjat a Szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, a mulasztásnak a Rendeletben meghatározott következményeire, a Szolgáltató – az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban ÁNTSZ) területileg illetékes intézetének egyidejű értesítése mellett a Fogyasztó figyelmét felhívja.

3.5  A Szolgáltató a szolgáltatást, a közegészségügyi és gyermekintézmények szennyvízelvezetésére irányuló szolgáltatás kivételével az illetékes ÁNTSZ-nek intézkedés bevezetését 8 nappal megelőző értesítése mellett, az ÁNTSZ-nek az értesítésben foglaltakkal ellentétes állásfoglalása hiányában:

a.)        szüneteltetheti,

b.)       három hónapon túli díjtartozás esetén további harminc napos határidővel a szolgáltatási szerződést felmondhatja.

3.6.   Amennyiben a Közüzemi Szolgáltatói Szerződés 3. pontjában feltüntetett pénzintézet a számlát megbízás hiánya, vagy fedezet hiány miatt visszaküldi, a Szolgáltató a Fogyasztóval szemben a díj meg nem fizetésének jogkövetkezményei és az ahhoz  kapcsolódó eljárást alkalmazhatja.

4. Az ingatlan bekötések ellenőrzése, karbantartása, cseréje, a szennyvízcsatorna használata

4.1.  A Szolgáltató kötelezettsége és joga a Ptk. és vízgazdálkodásról szóló törvény alapján a bekötővezeték használata, ellenőrzése, karbantartása, szükség szerinti cseréje.

4.2. Az általános Szerződési feltételek 4.1.pontban foglaltakra tekintettel a Fogyasztó köteles a  Szolgáltatónak a fogyasztói helyre való bejutását az előre jelzett időben lehetővé tenni, a  szükséges munkálatokat nem akadályozhatja.

4.3. A Szolgáltató akadályoztatása birtokháborítás, amelynek megszüntetésére a Szolgáltató hatósági,        bírósági utat vehet igénybe.

4.4.  A fogyasztó a szennyvíz – csatornába kizárólag kommunális szennyvizet vezethet amelynek ki kell          elégíteni a 28/2004 (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú mellékletében foglalt küszöbértéket.  A  csatornahálózatba tilos bevezetni csapadékvizeket. A csatornahálózatba tilos nem bomló, darabos, vagy szálas hulladékokat tenni. Amennyiben a csatornahálózat eldugul, vagy meghibásodik, illetve a szennyvíztelepre beérkező víz minősége nem felel meg az előírtaknak a fogyasztónak felróható okból kifolyólag, úgy a javítási és kiszállási, illetve a szennyvízbírság költségek a fogyasztóra továbbszámlázásra kerülnek.

5.    A Fogyasztó személyében történő változás szabályai

5.1  Ha a Közüzemi Szolgáltatási Szerződés 4. a.) és 4b.) pontja szerinti Fogyasztó az  ingatlan tulajdonjogát másra átruházza, köteles az új tulajdonossal, résztulajdon esetén más társtulajdonossal, a jelen Szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket – a különös tekintettel a díjfizetésre – átvállaltatni, az ingatlan címének, szerződés számának, az  átvállalási időpontjának, mérő állásának feltüntetni.

A Fogyasztó az átvállaló nyilatkozatot az Adásvételi Szerződéssel együtt köteles a Szolgáltatónak 30 napon beleül megküldeni.

Abban az esetben ha az átvállaló nyilatkozatot az Adásvételi szerződéssel együtt nem küldik meg a  Szolgáltatónak, a jelen Szerződés Fogyasztója köteles a ki nem egyenlített közüzemi díjat megfizetni. Az átvállaló nyilatkozatot pótolja az új tulajdonos által a Szolgáltatóval kötött Közüzemi Szolgáltatási  Szerződés.

5.2 A Közüzemi Szolgáltatási Szerződés 4.c.) pontja szerinti Fogyasztóval megszűnik a jelen Szerződés, ha  az ingatlan tulajdonosa, vagy résztulajdonosa a Szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket az  Általános Szerződési feltételek 5.1.pontban körülírt átvállaló nyilatkozattal illetve új Közüzemi Szolgáltatási Szerződés megkötésével  átvállalja.

6.  Egyéb kikötések

6.1. Ha az ingatlanon építési engedély-köteles munkát kívánnak végezni, akkor a házi belső vezetékhálózat megváltoztatásához a Fogyasztónak a Szolgáltató előzetes hozzájárulását be kell szereznie. A hozzájárulás megkéréséhez a tervezett házi vezetékhálózatról két példány gépészeti tervet kell benyújtani. A kivitelezési munka csak a szolgáltatói hozzájárulás birtokában kezdhető meg.

6.2. A Fogyasztó kötelezi magát arra, hogy a jelen Szerződésben rögzített adataiban, a meghatalmazott pénzintézetben, pénzintézeti számlaszámban történő változást a Szolgáltató részére a változást követő 15 napon belül bejelenti. Tudomásul veszi, hogy a változás bejelentésének elmaradásából származó károkat, illetve a számlák kézbesíthetetlensége miatt fizetési késedelem jogi következményeit a Szolgáltató érvényesítheti.

6.3. A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben, különösen a szerződésszegések következményei tekintetében mindenkor a hatályos idevonatkozó jogszabályok az irányadók.

6.4. Jelen Általános Szerződési feltételek, (1.sz. Melléklet) elválaszthatatlan részét képezi a Közüzemi Szolgáltatási Szerződésnek. A Közüzemi Szolgáltatási Szerződés valamint az Általános Szerződési feltételek szövegét és rendelkezéseit egymásra épülően kell alkalmazni és értelmezni.

Fogalom-meghatározások

1. 1. átadási ár: a víziközműves kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, az átadott víz ára vagy az átvett szennyvíz kezelési díja;
2. 2. átadási pont: olyan víziközmű, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű-rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során é a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit,
3. 3. átadott szennyvíz: a víziközmű-szolgáltató által másik víziközmű-szolgáltatónak szennyvízelvezetési és -tisztítási céllal átadott szennyvíz;
4. 4. bebocsátó: aki a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvízbebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be;
5. 5. bebocsátó hely: közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontja;
6. 6. bekötési vízmérő: ivóvíz szolgáltató vízmennyiség mérőórája
7. 7. beszerzési szabályzat: a víziközművek működtetéséhez szükséges eszközök, anyagok és tárgyak folyamatos rendelkezésre állásának biztosítására vonatkozó előírás;
8. 8. csatlakozó hálózat: több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi,
9. 9. egyéb víz: a szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz;
10. 10. ellátási terület: olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi,
11. 11. elkülönített felhasználói hely: felhasználási helyen belül minden, önálló vízhasználattal rendelkező épület, épületrész, lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség, önállóan használható bérlemény;
12. 12. elkülönített vízhasználó: az elkülönített felhasználói hely tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója;
13. 13. felhasználási hely: az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi,
14. 14. felhasználó: a víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa,
15. 15. felhasználói egyenérték: olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát – víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel, egységesen fejezi ki,
16. 16. fogyasztásmérő:  a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz:

a) átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvíz-hálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő,

b) közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;

1. 17. fogyasztással arányos díj: 1 m³ szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja;
   1. 18. háztartási szennyvíz: rendszeres emberi tartózkodás céljára szolgáló területről származó szennyvíz, ami az emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származik, és nem tartalmaz talajvizet vagy csapadékvizet, továbbá nem minősül veszélyes hulladéknak;
   2. 19. házi szennyvízhálózat: a felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz-előkezelő mű);
   3. 20. ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek és nem veszélyes hulladék;
   4. 21. kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés: nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat;
   5. 22. kiszervezés: a víziközmű-üzemeltetés egy részének a víziközmű-szolgáltatótól eltérő, más személlyel történő elvégeztetése;
   6. 23. lakossági felhasználó: az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet;
   7. 24. műszakilag elérhető: az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll;
   8. 25. műszakilag rendelkezésre álló szennyvízcsatorna: az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető hálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációs szennyvízelvezetés esetén házi szennyvíz beemelő közbeiktatása nélkül, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható;
   9. 26. nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik;
   10. 27. rendszerfüggetlen víziközmű-elem: a víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között – alkalmazási céljára figyelemmel – szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés);
   11. 28. szennyvíz-bebocsátási pont: a szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési folyékonyhulladék-bebocsátási pont;
   12. 29. szennyvíz bekötővezeték: az ingatlanon keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeknek a szennyvíz törzshálózatba történő bevezetésére szolgáló vezeték, amelynek a végpontja, ha

a) gravitációs: a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 méter távolságra telepített ellenőrzőaknáknak vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneteli oldala, ezek hiányában

aa) telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,

ab) nem telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,

b) kényszeráramoltatású: szennyvizet a gravitációs szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetén a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja vagy vízbevezető rácsozata, továbbá a szennyvizet kényszeráramoltatású szennyvíz-törzshálózatba juttató rendszer esetében – az átemelő szivattyú, vagy vákuumszelep elhelyezésétől függetlenül – a szennyvíz beemelő szivattyú szívócsonkja, vízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep fogyasztó felőli oldala;

1. 30. szennyvíz előtisztító (előkezelő) berendezés: a szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvízbebocsátás előtt – a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja – a szennyvizet;
2. 31. szennyvíz-elvezetési hely: az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja;
3. 32. szennyvíztisztító telep: a víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amelyek szennyvizek mechanikai, biológiai vagy harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával együtt;
4. 33. szennyvíz törzshálózat: olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll;
5. 34. szolgáltatási díj: a víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) szerint fizetendő díj;
6. 35. szolgáltatási pont:

a) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely

ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában

1. I.      zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,
2. II.      nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala,

bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén

1. I.      az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,
2. II.      az ingatlan szennyvízeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala,

bc) a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közüzemi szerződésben meghatározott pont,

bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közüzemi szerződésben meghatározott pont,

be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja;

1. 36. települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képződött keveréke;
2. 37. víziközmű: olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a tisztított szennyvíz

1. 38. víziközmű-hálózat: az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek, a csatlakozó ivóvíz-, illetve szennyvízhálózatok, valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen;
2. 39. víziközmű-működtetés: a víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége;
3. 40. víziközmű-rendszer: a víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),

b) önállóan, több település ellátását is szolgálja, és rajta a tulajdoni viszonyok azonosak,

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,

d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve egy településre nézve, vagy azonos tulajdoni viszonyok mellett több településre nézve, képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit;

1. 41. víziközmű-szolgáltatás:  a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ide értve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is, mely tevékenységek által megnyilvánuló szolgáltatások közül az egyiket, vagy mindkettőt a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére közüzemi jogviszony keretében nyújtja (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok);
2. 42. víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan: az az ingatlan vagy ingatlanrész

a) amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezeték, vagy a szennyvíz bekötővezeték és a csatlakozó szennyvízhálózat kiépült;

1. 43. víziközmű-szolgáltató: az a víziközmű-szolgáltatást végző gazdasági társaság, amely a Vksztv. alapján működési engedélyt kapott;
2. 44. víziközmű üzemeltetése: a víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel, különösen a víziközmű műszaki értelemben vett napi üzemben tartása, karbantartása és javítása, közüzemiszerződés-kötés, számlázás, ügyfélszolgálat működtetése;
3. 45. víziközműves kapcsolódó szolgáltatás: szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás;
4. 46. vízzárósági próba: az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer.

A közműves szennyvízelvezetés szabályai

A felhasználó a házi szennyvízhálózat építési követelményeknek megfelelő kialakítására, üzemképes állapotának fenntartására és a szolgáltatási díj megfizetésére köteles.

A gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat esetén az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja.

A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem beépítésével köteles biztosítani. A nem megfelelő műszaki védelem miatt keletkezett károkért a Szolgáltatót semmilyen felelősség nem tartozik.

A szennyvíz törzshálózatba csak a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló kormányrendelet vagy hatóság határozatában meghatározott minőségű szennyvíz, illetve szennyezőanyag vezethető be.

Tilos olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz és szennyezőanyag bevezetése (bebocsátása), amely:

• a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét – munkakörük ellátásával összefüggésben – veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,
• a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,
• a szennyvízelvezető és -tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,
• a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.
• Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos.
• Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot megszüntető kétszeri felszólítás után jogosult a számított bevezetett csapadékvíz-mennyiség után kétszeres mértékű díjat kiszámlázni a bekötött ingatlan tulajdonosának.

A Szolgáltató köteles a szennyvízelvezető és -tisztítóművek teljesítőképességének megfelelően keletkező szennyvizet  károkozás nélkül elvezetni és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglaltaknak megfelelően tisztítani.

A szennyvízelvezető műbe csak olyan nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bocsátható be, amelyet az rendeltetésszerű használattal elvezetni képes, és amelynek fogadására a szennyvíztisztító berendezést alkalmassá tették.

A nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz bebocsátási pontot a vízügyi hatóság jelöli ki a Szolgáltató véleményének figyelembevételével. A bebocsátási pont igénybevételéhez a Szolgáltató hozzájárulása szükséges. A bebocsátás feltételeiről a Szolgáltató a bebocsátóval szerződést köt.

A szennyvíz-törzshálózatba a víziközmű-szolgáltató által alkalmasnak minősített helyen és módon szabad közterületről havat bejuttatni.

A Szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz minőségét esetenként vagy folyamatosan megvizsgálja. A bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésére nem lakossági felhasználó esetén előzetes értesítés nélkül is sor kerülhet. Az ellenőrzés végrehajtását a felhasználó köteles elősegíteni.

A közműves szennyvízelvezetésről szóló többször módosított 38/1995. (IV. 5) Korm. rendelet (továbbiakban Rendelet) értelmében Fogyasztó az a személy, aki ingatlan közüzemi szolgáltatásba (szennyvízelvezetés) való bekapcsolására szerződést köt a Szolgáltatóval, igénybe veszi a közüzemi szolgáltatást, akit megilletik a Rendeletben és a Szerződésben biztosított jogok, továbbá aki vállalja a közüzemi szolgáltatás ellenében a közüzemi díj és egyéb költségek megfizetését, valamint a Rendeletben és a Szerződésben előírt kötelezettségeket. A Rendelet szerint a Fogyasztó elsősorban az ingatlan tulajdonosa, illetve a tulajdonos írásbeli hozzájárulásával az ingatlant egyéb jogcímen használó személy lehet.

Szabálytalan közműhasználat

A Szolgáltató a felhasználási helyen végzett ellenőrzés során tapasztalt rendellenességekről, nem szabályszerű közműhasználatról jegyzőkönyvet vesz fel és digitális felvételt készít. A jegyzőkönyvet a felhasználóval, vagy megbízottjával alá kell íratni, ha a felhasználó megtagadja az aláírást, ezt a tényt is rögzíteni szükséges. A szolgáltató a felvett jegyzőkönyvből a felhasználó részére egy példányt köteles biztosítani.

Szabálytalan közműhasználatnak minősül különösen, ha a felhasználó:

1. Szennyvíz-törzshálózat használatával kapcsolatos szabálytalan közműhasználatnak minősül különösen, ha a felhasználó:

a)             szennyvízbekötést létesít a víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül;

b)             ingatlanon keletkezett szennyvizet, építkezéskor keletkező talaj- vagy rétegvizet, technológiai szennyvizet, egyéb vízbeszerzési forrásból származó vizet mérés és bejelentés nélkül vezet a szennyvízelvezető műbe;

c)              az elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet vezet;

d)             az egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet vezet;

e)             elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz-elvezető műbe szennyvizet vezet;

f)              a szennyvízelvezető műbe a hatályos jogszabály által meg nem engedett minőségű szennyvizet juttat;

g)             szennyvizet a szennyvízelvezető műbe a mérő megkerülésével vagy kiiktatásával, továbbá a mérés befolyásolásával vezet;

h)             a szennyvízmennyiség-mérés befolyásolását valószínűsíti, ha a mérőn az illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából felszerelt zár (plomba) sérült;

i)               káros anyagot vezet be a szennyvízelvezető műbe;

j)               ingatlanáról a szennyvízelvezető műbe jogellenesen szivattyús átemelést alkalmaz.

2.        Elszámolással vagy számlázással kapcsolatos szabálytalan vételezésnek minősül különösen:

a)             a korlátozó berendezések vagy szerelvények engedély nélküli eltávolítása;

b)             lakossági fogyasztóként bejelentett, de nem lakossági felhasználónak minősülő felhasználói víziközmű-szolgáltatás igénybevétel.

Ha a felhasználó a szabálytalan közműhasználat tényét vitatja, a víziközmű-szolgáltató a szakértői vizsgálatot a Magyar Mérnöki Kamara nyilvántartásában szereplő szakértővel elvégezteti.

Amennyiben a szakértői vizsgálat a szabálytalan közműhasználat tényét

·         megállapítja, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a felhasználót terheli,

·         nem állapítja meg, akkor a szakértői vizsgálat elvégzésének költsége a víziközmű-szolgáltatót terheli.

Ügyfélszolgálat

A szolgáltató az 1997. évi CLV. törvény a fogyasztóvédelemről rendelkezéseinek megfelelően, közszolgáltatási feladatainak ellátása során biztosítani kívánja a felhasználók, elkülönített vízhasználók megfelelő tájékoztatáshoz, valamint hatékony jogorvoslathoz való jogának érvényesülését. A szolgáltató a fogyasztói érdekképviselethez fűződő jogok érvényesítéséhez szükséges intézményrendszer fenntartásáról és folyamatos fejlesztésétről gondoskodik.

A közérdekű adatok nyilvánosságának biztosítása érdekében a szolgáltató különböző kiadványok, tájékoztatók, sajtóközlemények megjelentetésével, lakossági fórumok, önkormányzati konferenciák megtartásával, ügyfélszolgálati iroda működtetésével kívánja biztosítani a mindkét fél számára előnyös együttműködést.

Megkeresések fajtái

Felhasználói megkeresés: a felhasználói által benyújtott kérelem, bejelentés, vagy a felhasználó által tett, a szolgáltatással kapcsolatos észrevétel, mely lehet közérdekű bejelentés, panasz, reklamáció.

• kérelem: számlázással, díjfizetéssel, víziközmű szolgáltatással kapcsolatos felhasználói kérelem, ami a felhasználó érdekkörébe eső igény elintézésére irányul,
• bejelentés: a közüzemi szolgáltatási szerződés adataiban történő változásra vonatkozó bejelentés, nem minősül felhasználói észrevételnek,
• közérdekű bejelentés: a Szolgáltató működésével, tevékenységével kapcsolatos írásbeli vagy szóbeli jelzés, amely a Szolgáltató tevékenysége során keletkezett hibákra, hiányosságokra, mulasztásokra, vagy egyéb, olyan körülményre irányul, melynek orvoslása közösségi vagy az egész társadalom érdeke.
• reklamáció: a felhasználót érintő szolgáltatási tevékenységével, így elsősorban a vízmérő működésével, annak leolvasásával, a számlázással, a kibocsátott számlák tartalmával, vízminőséggel kapcsolatos szóbeli vagy írásbeli megkeresés, amely egyéni valós vagy vélt sérelem megszüntetésére irányul, amelynek elbírálása és szükség szerinti orvoslása a Fogyasztóvédelmi törvény figyelembe vételével, a vonatkozó jogszabályok alapján történi,.
• panasz: olyan kérelem, olyan írásos, vagy telefonon tett felhasználói, elkülönített vízhasználói megkeresés, amikor a felhasználó, elkülönített vízhasználó a szolgáltatóhoz intézett korábbi reklamációjára megtett intézkedése ellen, vagy éppen a várt intézkedés elmaradása miatt emel kifogást.

Adatkezeléssel, azonosítással, dokumentációval kapcsolatos szabályok

A tisztességes és törvényes adatkezelés követelményébe ütközik az adatkezelő magatartása, ha a hanganyagot bármilyen módon manipulálja.

A törvényes céltól eltérően kezelni a felvételt a felhasználó nem jogosult - ez magában foglalja a közösségi portálokra, egyéb fájlmegosztó oldalakra való feltöltés tilalmát is. A nyilvános oldalra való feltöltés nem tekinthető az érdekérvényesítés eszközének, mivel jogorvoslatot nem tudnak biztosítani, az csak meghatározott szerv vagy hatóság hatáskörébe tartozik.

Felhasználói megkeresések során a felhasználó elsődlegesen azonosítás a felhasználó neve, címe, illetve a fogyasztási hely címadatával történhet.

Megkeresések érdemi kivizsgálása és megválaszolása

A felhasználói megkeresések kivizsgálását a Szolgáltató a lehető legrövidebb idő alatt megkezdi. Amennyiben megkeresés rendezése érdekében helyszíni kivizsgálás szükséges, akkor a Szolgáltató időpont egyeztetés céljából felveszi a felhasználóval kapcsolatot. A Szolgáltató az egyeztetett időpontban elvégzi a kivizsgálást. A helyszíni kivizsgálás során jegyzőkönyv készül, melyet a felhasználó aláírásával igazol.

A felhasználói kérelmeket, bejelentéseket a Szolgáltató a lehető legrövidebb időn belül elbírálja és legkésőbb a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül tájékoztatja álláspontjáról a felhasználót, kivéve, ha egyéb jogszabály másképp rendelkezik. Amennyiben az ügyintézés ennél hosszabb időt vesz igénybe, arról a felhasználót, elkülönített vízhasználót tájékoztatja.

A felhasználó által kérvényezett, illetve indítványozott intézkedések során felmerülő költségeket, illetve azok megállapított díjait a Szolgáltató a felhasználóra átharítja. Ezeknek a tételeknek a jegyzéke és díjai a szolgáltató honlapján megtalálhatóak.

A korábbi, érdemben megválaszolt beadvány tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó beadvány, valamint a névtelen felhasználói beadvány kivizsgálását a Szolgáltató mellőzheti.

A szolgáltatással kapcsolatban észlelt meghibásodások, rendellenességek, üzemzavarok felhasználói bejelentése (hibabejelentés) fogadása a diszpécser szolgálat feladata, azok nem minősülnek felhasználói megkeresésnek.

Panaszkezelés

A panaszkezelés során, a közérdekű bejelentések, a reklamációk és panaszok ügyintézésében a Szolgáltató a Fogyasztóvédelmi törvény és jelen üzletszabályzatban meghatározottak szerint köteles eljárni.

A Szolgáltató – annak érdekében, hogy a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos felhasználói panaszok rövid határidővel, egységes eljárással kivizsgálásra kerüljenek, a panasz okai megszűnjenek – a panaszbejelentések esetén követendő eljárásrendet az alábbiak szerint szabályozza.

A felhasználó megkereséseivel a Szolgáltató ügyfélszolgálatához fordulhat személyesen, telefonon, postai levél vagy e-mail útján, panasszal szintén a Szolgáltató ügyfélszolgálatához, a fogyasztóvédelmi hatósághoz, érdekvédelmi szervezetekhez fordulhat.

Minden beérkezett panasz külön nyilvántartásba vételre kerül. A panaszok bármelyik ügyfélszolgálati csatornán bejelenthetőek, annak ügyintézését a Szolgáltató panaszkezeléssel megbízott szervezeti egysége végzi.

A telefonhívás útján érkező, és a személyesen bejelentett panaszt a megkeresés napján, az írásbeli panaszbeadványt a szolgáltató azon a napon tekinti beérkezettnek, amely nap a Szolgáltató által üzemeltetett dokumentumkezelő rendszer nyilvántartásában a beérkezés napjaként szerepel.

A szolgáltató a panaszbeadványokat, illetve az azokkal kapcsolatos ügyintézésre vonatkozó dokumentációt a dokumentumkezelő rendszerében iktatja és gondoskodik azok elévülési határidő végéig, visszakereshetően történő megőrzéséről, illetve a telefonon érkezett és az írásbeli panaszok esetén azok időtálló adathordozón történő archiválásáról.

Panaszbejelentés esetében a Szolgáltató az üggyel kapcsolatos álláspontját írásba foglalja és a megkeresések kézhezvételétől számított 15 napon belül megküldi a bejelentőnek. Amennyiben telefonon történő panaszbejelentés esetén a felhasználó lemond az írásos tájékoztatásról, a Szolgáltató állásfoglalását a rögzített telefonbeszélgetés is tartalmazhatja. A 15 napos határidő az előterjesztés napját követő első munkanapon kezdődik, de nem számít bele a Szolgáltató. és a panaszbeadványban érintett más felhasználók, szervezetek közötti egyeztetés időtartama, valamint a felhasználóval történő időpont-egyeztetéstől a panasszal kapcsolatos helyszíni vizsgálat elvégzéséig eltelt határidő.

A szóbeli panaszbejelentést a Szolgáltató azonnal megvizsgálja és, amennyiben lehetséges orvosolja. Ha a bejelentő a panasz kezelésével nem ért egyet, vagy a panasz azonnali ügyintézése nem lehetséges, akkor a Szolgáltató a panaszról köteles jegyzőkönyvet felvenni. Személyes megkeresés esetén a jegyzőkönyv egy példánya a bejelentő számára átadásra kerül, telefonos megkeresés esetén a bejelentő kérésére a jegyzőkönyv postán kerül kiküldésre.

Ha a felhasználó a megkeresését nem annál a szervezeti egységnél tette meg, amelyik hatáskörébe az ügyfél megkeresésének megválaszolása tartozik, úgy a bejelentést fogadó szervezeti egység azt haladéktalanul a hatáskörrel rendelkező egységhez továbbítja.

A panasz elutasítása esetén a szolgáltató a bejelentőt írásban tájékoztatja arról, hogy panaszával - annak jellege szerint - mely hatóság vagy a békéltető testület eljárását kezdeményezheti. A szolgáltató az elutasítást tartalmazó dokumentumban megadja a területileg illetékes fogyasztóvédelmi hatóság, vagy a területileg illetékes békéltető testület, illetve a MEKH levelezési címét.

Hatósági kivizsgálás esetén, annak lezárásáig a szolgáltató további intézkedést nem tesz.

A korábbi, érdemben megválaszolt beadvány tartalmával azonos tartalmú, ugyanazon felhasználó vagy elkülönített vízhasználó által tett, ismételt, új információt nem tartalmazó panasz, beadvány, valamint a névtelen felhasználói beadvány kivizsgálását a szolgáltató mellőzheti.

Hibabejelentés és elhárítás rendje

Hibabejelentés

A szolgáltatás folyamatossága, a hibabejelentések fogadása érdekében Szolgáltató 24 órás Diszpécser Szolgálatot működtet, olyan ügyeleti rendszert biztosít, ami lehetővé teszi a meghibásodások, minőségi problémák esetén a műszakilag indokolt legrövidebb reagálási idő biztosítását és a szolgáltatás folyamatosságának helyreállítását.

A hibaelhárítás rendje

Az ellenőrzések során feltárt, valamint a bejelentett hibákat a Szolgáltató vagy megbízottja a Szolgáltató belső szabályzataiban meghatározott, illetve szerződésekben rögzített hárítják el.

A bejelentett (vagy ellenőrzések során feltárt) hibákat a Szolgáltató sürgősségi sorrendbe állítja és a felállított sorrendnek megfelelően végzi el a hibaelhárítást. A sürgősségi sorrend felállításánál fegyelembe kell venni hiba jellegét, az ellátás szünetelésével érintett terület nagyságát és a felhasználók számát. Abban az esetben, ha a keletkezett hiba élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, annak elhárítását azonnal, de legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított 1 órán belül meg kell kezdeni. Az elhárítást a lehetőségekhez mérten úgy kell megszervezni, hogy az a szolgáltatás folyamatos teljesítését a lehető legkisebb mértékben akadályozza.

Egyértelműen tisztázni kell, hogy a meghibásodás a szolgáltatási pont előtt vagy után keletkezett. Amennyiben a szolgáltató karbantartási kötelezettségébe tartozó vezetékszakaszon keletkezett a hiba, úgy azt a szolgáltató elhárítja. Ellenkező esetben a felhasználót a helyszínen, szóban tájékoztatja a hibajavítás szükségességéről.

Szolgáltatások díjrendszere és díjai

Díjrendszer

A Szolgáltató a díjképzése során a víziközmű törvényben nevesített víziközmű-szolgáltatás alapelveit és egyéb előírásait veszi figyelembe, így különösen:

• díjaknak ösztönözniük kell a biztonságos és legkisebb költségű víziközmű-szolgáltatást, a gazdálkodás hatékonyságának javítását, a kapacitások hatékony igénybevételét, a szolgáltatás minőségének folyamatos javítását, valamint a természeti erőforrások kímélete elvének érvényesülését;
• figyelembe kell venni a folyamatos és biztonságos víziközmű-szolgáltatás indokolt költségeit, valamint a környezetvédelmi kötelezettségek teljesítésének indokolt költségeit, ideértve különösen a vízbázis-védelem indokolt költségeit.
• a víziközmű-szolgáltatás díjában csökkentő tényezőként kell figyelembe venni a víziközmű-szolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott költségvetési és önkormányzati támogatásokat.
• egyesített csapadékvíz- és szennyvízelvezető rendszerek tekintetében, a csapadékvíz-elvezetés költségei a szennyvízelvezetés és -tisztítás díjában térülnek meg.

Díjak

A Szolgáltató az alábbi díj, vagy díj jellegű tételeket különbözteti meg:

• víziközmű-szolgáltatás díjai:  szennyvíz szolgáltatás díjai (szolgáltatási díjak),
• vízterhelési díj,
• külön díj ellenében végzett egyéb kapcsolódó szolgáltatások díjai
• szerződésszegéshez kapcsolódó pénzügyi kötelezettségek (kötbérek, kártérítések, kamatok mértékei)

Víziközmű-szolgáltatás díjai

A víziközmű-szolgáltatásért a felhasználónak a víziközmű törvény és a felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendelet szerinti díjat kell fizetnie. A közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás díját a MEKH javaslatának figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter (a továbbiakban: miniszter) rendeletben állapítja meg. A hatósági díj megállapításakor rendelkezni kell arról, hogy a hatósági díj mikor lép hatályba, e rendelkezésnek visszamenőleges hatálya nem lehet.

A víziközmű-szolgáltatás díjait víziközmű-szolgáltatónként vagy víziközmű-rendszerenként és víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a költségekre, árakra, díjakra vonatkozó közgazdasági összehasonlító elemzések felhasználásával, és a vonatkozó jogszabályi elvek figyelembe vételével kell megállapítani.

A víziközmű-szolgáltatás a fogyasztással arányos díj 1 m³ szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe bocsátott szennyvízmennyiség díja.

A miniszteri rendeletben történő díjmegállapításig a víziközmű törvényben meghatározott átmeneti rendelkezéseket kerülnek alkalmazásra.

Az alapdíjat az a felhasználó köteles megfizetni, aki a tárgyhó első napján az adott felhasználási helyen a Szolgáltatóval közüzemi jogviszonyban állt. Új felhasználási hely kialakítása esetén a felhasználó a teljes tárgyhavi alapdíjat köteles megfizetni.

A szüneteltetett víziközmű-szolgáltatás után szolgáltatási díjat nem kerül felszámolásra.

A hatósági díj közüzemi szolgáltatási szerződés megkötését követően bekövetkező változása esetében a megváltozott hatósági díj az érvényes közüzemi szolgáltatási szerződés részévé válik.

Vízterhelési díj

Az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni, a vonatkozó jogszabályok, kiemelten a környezetterhelési díjról szóló törvény alapján. A vízterhelési díjat - a szennyvízszolgáltatás mennyisége alapján – a Szolgáltató a felhasználóktól szedi be és az állami költségvetés részére fizeti be.

Egyéb szolgáltatások díjai

A Szolgáltató a víziközmű-szolgáltatáson túl díj ellenében egyéb szolgáltatásokat is nyújt a felhasználóknak, elkülönített vízhasználóknak, valamint az olyan adminisztratív jellegű költségeit is a felhasználókra, elkülönített vízhasználókra hárítja, amelyek a felhasználó kérésére, vagy a felhasználónak, elkülönített vízhasználónak felróható okból merülnek fel.

A szolgáltatások díjszabása elérhető a www.clairtech@nanoweb.hu weboldalon és a szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában.

Vitarendezés, értesítések

Vitarendezéssel kapcsolatos értelmezési szabályok

A jelen üzletszabályzat alapján létrejövő szerződéses jogviszonyokkal kapcsolatban felmerülő vita esetén a vitás kérdésre vonatkozó szabályokat elsősorban a felhasználó/elkülönített vízhasználó és a Szolgáltató között létrejött szolgáltatási és mellékszolgáltatási szerződés rendelkezései alapján kell megítélni. Ha ezen szerződések a vita megoldásához szükséges szabályt nem tartalmazzák, akkor az adott felhasználóra/elkülönített vízhasználóra alkalmazandó Általános Szerződési Feltételek rendelkezéseit, ezt követően a jelen üzletszabályzat rendelkezéseit, valamint a vonatkozó, víziközmű-szolgáltatást szabályozó jogszabályok, végül pedig a Ptk. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Bírósági kikötés

A felek a jelen üzletszabályzattal, a felhasználó/elkülönített vízhasználó és a szolgáltató között fennálló szolgáltatási vagy mellékszolgáltatási szerződéssel, annak teljesítésével, megszegésével, megszűnésével, érvényességével vagy értelmezésével kapcsolatban esetlegesen felmerülő minden vitás kérdést békés úton kísérelnek meg rendezni.

Arra az esetre, ha ez nem vezet eredményre, a szolgáltatási, illetve a mellékszolgáltatási szerződés kifejezett eltérő rendelkezése hiányában bármely jogvita tekintetében a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróságok jogosultak eljárni.

Kölcsönös értesítések rendje, határideje, módja

Szolgáltató a felhasználó részére szóló küldeményeket a felhasználó közüzemi szolgáltatási szerződésében feltüntetett értesítési címre juttatja el.

Felhasználó részéről tett jognyilatkozat akkor tekinthető írásba foglaltnak, ha azon felhasználó szabályszerű aláírása szerepel.

A felhasználó, ha a szerződésben rögzített adataiban bármely változás következik be, köteles azt haladéktalanul, de legkésőbb a változás bekövetkezésétől számított 30 napon belül bejelenteni. A felhasználó a bejelentési kötelezettség elmulasztásával okozott károkért kártérítési felelősséggel tartozik, és a részére emiatt meg nem érkezett küldemények miatt kártérítési vagy egyéb igényt Szolgáltatóval szemben nem támaszthat. Az okozott kár mértékének bizonyítása a Szolgáltatót terheli.

Amennyiben Szolgáltató ellátási területe bővül, az üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő harminc napon belül az érintett felhasználókat erről értesíti köteles. Az értesítésben a Szolgáltató tájékoztatja felhasználóit az elérhetőségeiről, az üzletszabályzata és az ügyfélszolgálata elérhetőségeiről, valamint felhívja a figyelmet arra, hogy az üzemeltetési szerződés hatálybalépését követő hatvanadik naptól a korábbi közüzemi szolgáltatási szerződés helyébe - a felek eltérő megállapodása hiányában - az új víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerinti közüzemi szolgáltatási szerződés lép.

A Szolgáltató a jogszabályi előírások figyelembe vételével dönt arról, hogy az értesítéseket milyen formában juttatja el a felhasználókhoz:

• személyes kézbesítéssel,
• postai kézbesítéssel,
• futárposta, gyorsposta igénybevételével,
• e-mail-ben vagy fax-on való küldéssel,
• vagy egyéb tájékoztatási módon, pl. honlapon, napilapban, számlán, számla mellékletben közzétett tájékoztatóban.

A felhasználó írásbeli küldeményeit a jelen üzletszabályzat  . számú mellékletében megadott elérhetőségeire tudja eljuttatni.

Postai kézbesítésre vonatkozó rendelkezések

Általános szabályok

Azon postai küldemények esetében, amelyek tekintetében jogszabály nem írja elő az igazolt küldeményként történő kézbesítést, úgy az ügy fontosságára való tekintettel, a Szolgáltató döntése alapján a küldemény egyszerű küldeményként vagy kézbesítés igazolására alkalmas módon kerül kiküldésre.

A felhasználó köteles gondoskodni arról, hogy részére a postai küldemények kézbesíthetőek legyenek.

Egyszerű postai küldeményekre vonatkozó szabályok

Az egyszerű postai küldeményeket – a számlák kivételével – megküldött levelet a dokumentum kezelő rendszer postakönyvében rögzített feladási napját követő 8. napon kézbesítettnek kell tekinteni.

Számlákra vonatkozó speciális szabályok

A Szolgáltató vagy megbízottja által előállított és egyszerű küldeményként postázott számlákat úgy kerülnek kézbesítésre, hogy azok fizetésére legalább 8 nap rendelkezésre álljon.

Az átvétel igazolására alkalmas kézbesítés szabályai

A Szolgáltató a közüzemi szolgáltatás korlátozásával, felfüggesztésével, illetve a mérőcsere és leolvasás tevékenységekkel összefüggő átvétel igazolására alkalmas kézbesítésnek tekinti:

• postai úton továbbított tértivevényes küldeményt,
• futárpostai vagy integrált postai szolgáltatást végző, illetve egyéb, levélküldemények kézbesítésére jogosult szolgáltató által kiküldött írásbeli értesítést, és
• a Szolgáltató vagy megbízottja által, a felhasználási helyen történő személyes, helyszíni és dokumentált egyeztetését.

Kézbesítettnek tekintendő a küldemény, ha:

• a felhasználó vagy meghatalmazottja a küldemény átvételét aláírásával igazolta,
• az ajánlott és a tértivevényes ajánlott küldemény felhasználó részére történt kézbesítése azért volt sikertelen, mert a posta a küldeményt „az átvételt megtagadta” „meghalt”, „címzett elköltözött”, „címzett ismeretlen”, „cég megszűnt” vagy postaláda hiányára utaló jelzéssel adta vissza a Szolgáltató vagy megbízottja részére, akkor a küldeményt kézbesítettnek kell tekinteni azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a kézbesítést végző szolgáltatótól a feladó. visszakapja - akkor is, ha a küldeményről, vagy annak tartalmáról a címzett ténylegesen nem szerzett tudomást.
• az ajánlott és a tértivevényes ajánlott küldemény kézbesítése azért volt sikertelen, mert a posta a küldeményt, „az átvételt megtagadta”, jelzéssel adta vissza, akkor a küldeményt kézbesítettnek – a címzettel közöltnek – kell tekinteni azon a napon, amelyen a kézbesítetlen küldeményt a postától, vagy a futárpostai, illetve integrált postai szolgáltatást végző, illetve egyéb, levélküldemények kézbesítésére jogosult szolgáltatótól a Szolgáltató visszakapta.
• az ajánlott és a tértivevényes ajánlott küldemény kézbesítése azért volt sikertelen, mert a Szolgáltatóhoz „nem kereste” vagy „nem vette át” jelzéssel érkezik vissza, az iratot – ellenkező bizonyításig – a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kell kézbesítettnek tekinteni.

Jelen hatályos idevonatkozó legfontosabb jogszabályok:

• A többször módosított 1959. évi IV. törvény, A Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvéről,
• A vízgazdálkodásról szóló 1995. Évi LVIII. Törvény,
• A közműves ivóvízellátásról és a közműves szennyvízelvezetésről szóló, többször módosított     38/1995.sz. Korm. Rendelet.
• A vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004 (XII.25.) KvVM rendelet

Amennyiben a jelen szerződés aláírását követen a szerződés tárgyát képező szolgáltatást vagy annak feltételeit érintő jogszabály kötelező jelleggel másként rendelkezik, a Szerződés tartalma a jogszabálynak megfelelően módosul.

-         Vállalkozás honlapján, a www.clairtech@nanoweb.hu-n található.

Miskolc, 2013. május hó 09 nap